1.A kötelesrész. /Pflichtteil/
-erre a végrendelkezést nem ismerő germán jogban nem volt szükség
-kora középkorban kezdett kialakulni a végrendelkezés
-a tv-es öröklés szabályozásában biz. "mellékintézményekre" volt szükség
-a végrendeleti öröklés csak kivételes lehetett
-szükség volt a vagyon "szabad rendelkezésre álló részének" a meghatározására,melyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhetett
-a francia szokásjogban ott volt a quotité disponiblelal szemben a réservé,a családi-rokonsági öröklésre fenntartott vagyonrész,ezt egyéb kötöttségek is terhelték
-az örökhagyó számára kellett egy gyerekrészt hagyni,amelyről halála esetére rendelkezett
-az angol jogban a 16-17.sz-ban teljessé vált a végrendelkezés szabadsága
-a végrendelkezés szabaddá válásával a kötelesrész bevett intézménnyé vált
-valamennyi jelentős kódex átvette (ALR,AGBG,szász BGB,BGB)
-korábban a kötelesrész "természetben" járt,újabb megoldás szerint pénzben -> a családi vagyon egységét védi
-a "szükségöröklés" a 1) lemenőkre, 2) felmenőkre, 3) az örökhagyó testvéreire terjedt ki
-ABGB a házastársakat is bevonta
-quotája a tv-es örökrész biz. hányada:
OPTK: lemenők és a feleség estetén örökrészük fele, a felmenőknél harmada
BGB:minden jogosult számára az örökrész fele
-az örökhagyó a jogosultat kivételesen zárhatja ki a kötelesrészből, pl. ha az az életére tör

2.Az öröklés különös esetei.
-örökösök fejenként,ha ők kiesnek,az őket illető részt utódaik törzsenként öröklik
-a hűbéri rendszerben az úr érdeke,hogy a feudum egy kézben maradjon
-ahol sikerült érvényt szerezni az egy kézben való öröklésnek,ott a primogenitura, vagy maioratus érvényesült
-elsőszülöttségi jogot a Libri feudorum nem ismerte, a német Aranybulla (1356) szerint a választófejedelmek eredeti tartományaira terjedt ki, az utóbb szerzett területrészek feloszthatók
-más fejedelmek házi tv-eikben (Hausgesetze) mondhatták ki tartományaik öröklését,elsőszülöttségi alapon
-a francia jogban az öröklésben nem részesülő fiúkat pénzben is kielégíthették vagy ellátásban részesíthették
-egy kézben öröklődött a hibizomány,alapító oklevéltől függően eltérő formákban (senioratus, primogenitura, maioratus, minoratus)
-senioratus:az öröklésben az alapítótól leszármazó fiú utódok közül a korban legidősebb következik,tekintet nélkül arra,hogy melyik ághoz tartozik
-primogenitura:az alapító után a legidősebb fiúág örököl az elsőszülöttségi rend szerint
-a hitbizományi alapító levélben arról is gondoskodtak,ki örököl az alapító halála után
-maioratus:ha az örökös elsőszülött fia az apa előtt hal meg, és fiúgyermeket hagy hátra,az öröklésben nem ő következik,hanem az örököshöz ízben közelebbi utód,az ő második fia,ezután az ő utódai
-minoratus:a legfiatalabb fiú ága örököl
a jobbágyteleknek oszthatalan öröklése földesúri érdek volt,de a telekaprózódások mutatják,hogy jelentős részben mégsem így történt
-a jobbágytelket a jobbágycsaládon belül tv-esen örökölték
-Anerbenrecht:a földesúr v. a jobbágycsalád kiválasztott egyet a fiúörökösök közül, ő örökölte a jobbágytelket,a többieket kielégítette más allódiális javakból,v. ingóságokból (pénz)
-Hessenben a majoros-telek nem volt örökíthető,itt maga a földesúr ruházta át az utódra új Meierbrieffel
-előfordult,hogy az apa életében megkapta az örökös a telket,ekkor az apának öregrész (Altenteil) járt
-Németo. a jobbágytelek feloszthatóságának tekintetében 2 részre oszlott:
É,É-NY:jobbágytelek egy kézben tartása;ezt a fejedelmi tv-ek (Meierordnungen) is megkövetelték
Közép-és D-N.o.:telek felosztása (Realteilung) az örökösök közt
-a jobbágyfelszab. tv-ek megszüntették az Anerbenrechtet->elaprózta a birtoktesteket
-az állam tv-ben szabályozta a parasztcsaládok birtokának öröklését (Höferecht)
-1933-ban kiterjesztették egész Poroszo-ra az Anerbenrechtet
-porosz mintára:Reichserbhofgesetz (1933) ; majd ezt a NY-i megszállási zónákban 1947-ben feloldották ; helyette új telekrendtartás,mely lehetővé tette a végrendelkezést,de a parasztbirtoknak egyben kellett maradnia; ez leányörökösöket hátrányos helyzetbe hozta, szövetségi alkotmánybírósági ítélet oldotta fel (1963)
-BGB:megszabta az egyben való öröklést,lehetővé tette az örökhagyónak,hogy ingatlanát e célra létesített sajátos telekkönyvbe (Höferolle,Landgüterolle) jegyeztesse be; ez után nem lehetett felosztani,öröklésénél az Anerbenrecht érvényesült (ezt az 1963.évi alk.bír-i rendelet feloldotta)
-caducitas intézménye (ius caducitatis,Heimfallrecht) :örökös nélküli uratlan jószág magához vonása az arra jogosult által
-az uratlan jószág oda jut vissza,ahonnan származott:
hűbérbirtok->hűbérúrra
jobbágytelek->földesúrra
adománybirtok->királyra/földesúrra
városi birtok->városra
-jogalapja: "főtulajdonon", uralkodói jogokon, "közösségi tlajdonon" alapulhatott
-a háramlás "kedvezményezettje" lehetett céh, egyetem, egyház, kórház, fogház is
-volt,mikor megoszlott az uratlanná vált jószág
-a bona vacantia az elbirtoklási idő elteltével állt be:
ingók: 1 év és 1 nap
ingatlanok: 31 év és 1 nap
-a polgári korban az államnak utolsó örökösként való belépése váltotta fel

3.A hagyaték.
-elhunyt örökhagyó vagyoni jogainak és kötelezettségeinek foglalata, amely nem szűnik meg halálával, hanem örököseire átszáll
-latinul:hereditas, Szász Tükörben:erbe
-vonatkoztatható a hagyatékra és annak biz. tárgyaira (ősi javak)
-hagyaték legfontosabb része az ingatlan,de beletartoznak a hagyatéki terhek is
-modern polgári felfogás szerint:pénzben kifejezendő értéket képviselő egységes vagyontömeg
-középkori és kora újkori jogokban:különvagyonok összessége
-a pénz,ha ősi vagyon eladásából származott,ingatlannak minősült
-öröklési szempontból különleges helye volt a hadfelszerelésnek és a női különvagyonban szereplő Geradénak
-ingatlanok felosztása:
→hűbérbirtok (feudum, Lehngut) - allodium
→öröklött jószág (Erbgut) - szerzett jószág (Kaufgut)
→törzsbirtok
→családi hitbizomány
→jobbágybirtok
→bona materna - bona paterna
-19. századtól beszélhetünk általánosított öröklésről egyneműsített vagyontömegben (Generalsukzession), de itt sem minidg,hisz léteztek "feusális" eredetű különvagyonok
-modern polgári felfogás szerint közjogok, személyi és családi jogok nem örökölhetők, vagyoni jogok ált. igen,kiv. ha egyedi eredetűek
-az öröklésre való jogosultság is örökölhető
-a possessio önmagában való öröklése jogrendszerenként változó
-német jogi felfogás: birtoklás (Gewere) örökség tárgyával együtt átruházódik az örökösre (hatósági beiktatás!)
-más jogokban elfogadó nyilatkozattal száll át az örökség az örökösre,itt a hagyaték és ennek tényleges jogi átszállása közt függő állapot keletkezik,ilyenkor az örökség nyugszik (hereditas iacens) /volt egy idő,amikor önállósították az ilyen örökséget: hereditas personae vice fungitur->az OPTK fikcióval úgy tekinti,mintha ezt még az örökhagyó birtokolná,így nem tekinthető utatlannak/

4.A várományosokról.
-a várományost vagyoni és egyéb jogok nem illetik meg
-a "feudális" korokban ez nem így volt az örökjószágok (Erbgut) tekintetében
-a várományok beleegyezésére volt szükség az örökjószág elidegenítéséhez,megterheléséhez
-ha az örökös még kiskorú volt,nagykorúsága után 1 év 1 napon belül visszavonhatta nyilatkozatát
-a meg nem kérdezett várományos az eladott ősi jószágot 1 éven és 1 napon belül visszavehette, zálogból kiválthatta
-a 13. sz-tól az eladó felkínálta neki vételre vagy zálogba, s ha nem fogadta el, saját költségére sem vehette vissza és nem válthatta ki a zálogból a lejárat előtt