1.A kötelesrész. /Pflichtteil/ -erre a végrendelkezést nem ismerő germán jogban nem volt szükség -kora középkorban kezdett kialakulni a végrendelkezés -a tv-es öröklés szabályozásában biz. "mellékintézményekre" volt szükség -a végrendeleti öröklés csak kivételes lehetett -szükség volt a vagyon "szabad rendelkezésre álló részének" a meghatározására,melyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhetett -a francia szokásjogban ott volt a quotité disponiblelal szemben a réservé,a családi-rokonsági öröklésre fenntartott vagyonrész,ezt egyéb kötöttségek is terhelték -az örökhagyó számára kellett egy gyerekrészt hagyni,amelyről halála esetére rendelkezett -az angol jogban a 16-17.sz-ban teljessé vált a végrendelkezés szabadsága -a végrendelkezés szabaddá válásával a kötelesrész bevett intézménnyé vált -valamennyi jelentős kódex átvette (ALR,AGBG,szász BGB,BGB) -korábban a kötelesrész "természetben" járt,újabb megoldás szerint pénzben -> a családi vagyon egységét védi -a "szükségöröklés" a 1) lemenőkre, 2) felmenőkre, 3) az örökhagyó testvéreire terjedt ki -ABGB a házastársakat is bevonta -quotája a tv-es örökrész biz. hányada: OPTK: lemenők és a feleség estetén örökrészük fele, a felmenőknél harmada BGB:minden jogosult számára az örökrész fele -az örökhagyó a jogosultat kivételesen zárhatja ki a kötelesrészből, pl. ha az az életére tör
2.Az öröklés különös esetei. -örökösök fejenként,ha ők kiesnek,az őket illető részt utódaik törzsenként öröklik -a hűbéri rendszerben az úr érdeke,hogy a feudum egy kézben maradjon -ahol sikerült érvényt szerezni az egy kézben való öröklésnek,ott a primogenitura, vagy maioratus érvényesült -elsőszülöttségi jogot a Libri feudorum nem ismerte, a német Aranybulla (1356) szerint a választófejedelmek eredeti tartományaira terjedt ki, az utóbb szerzett területrészek feloszthatók -más fejedelmek házi tv-eikben (Hausgesetze) mondhatták ki tartományaik öröklését,elsőszülöttségi alapon -a francia jogban az öröklésben nem részesülő fiúkat pénzben is kielégíthették vagy ellátásban részesíthették -egy kézben öröklődött a hibizomány,alapító oklevéltől függően eltérő formákban (senioratus, primogenitura, maioratus, minoratus) -senioratus:az öröklésben az alapítótól leszármazó fiú utódok közül a korban legidősebb következik,tekintet nélkül arra,hogy melyik ághoz tartozik -primogenitura:az alapító után a legidősebb fiúág örököl az elsőszülöttségi rend szerint -a hitbizományi alapító levélben arról is gondoskodtak,ki örököl az alapító halála után -maioratus:ha az örökös elsőszülött fia az apa előtt hal meg, és fiúgyermeket hagy hátra,az öröklésben nem ő következik,hanem az örököshöz ízben közelebbi utód,az ő második fia,ezután az ő utódai -minoratus:a legfiatalabb fiú ága örököl a jobbágyteleknek oszthatalan öröklése földesúri érdek volt,de a telekaprózódások mutatják,hogy jelentős részben mégsem így történt -a jobbágytelket a jobbágycsaládon belül tv-esen örökölték -Anerbenrecht:a földesúr v. a jobbágycsalád kiválasztott egyet a fiúörökösök közül, ő örökölte a jobbágytelket,a többieket kielégítette más allódiális javakból,v. ingóságokból (pénz) -Hessenben a majoros-telek nem volt örökíthető,itt maga a földesúr ruházta át az utódra új Meierbrieffel -előfordult,hogy az apa életében megkapta az örökös a telket,ekkor az apának öregrész (Altenteil) járt -Németo. a jobbágytelek feloszthatóságának tekintetében 2 részre oszlott: É,É-NY:jobbágytelek egy kézben tartása;ezt a fejedelmi tv-ek (Meierordnungen) is megkövetelték Közép-és D-N.o.:telek felosztása (Realteilung) az örökösök közt -a jobbágyfelszab. tv-ek megszüntették az Anerbenrechtet->elaprózta a birtoktesteket -az állam tv-ben szabályozta a parasztcsaládok birtokának öröklését (Höferecht) -1933-ban kiterjesztették egész Poroszo-ra az Anerbenrechtet -porosz mintára:Reichserbhofgesetz (1933) ; majd ezt a NY-i megszállási zónákban 1947-ben feloldották ; helyette új telekrendtartás,mely lehetővé tette a végrendelkezést,de a parasztbirtoknak egyben kellett maradnia; ez leányörökösöket hátrányos helyzetbe hozta, szövetségi alkotmánybírósági ítélet oldotta fel (1963) -BGB:megszabta az egyben való öröklést,lehetővé tette az örökhagyónak,hogy ingatlanát e célra létesített sajátos telekkönyvbe (Höferolle,Landgüterolle) jegyeztesse be; ez után nem lehetett felosztani,öröklésénél az Anerbenrecht érvényesült (ezt az 1963.évi alk.bír-i rendelet feloldotta) -caducitas intézménye (ius caducitatis,Heimfallrecht) :örökös nélküli uratlan jószág magához vonása az arra jogosult által -az uratlan jószág oda jut vissza,ahonnan származott: hűbérbirtok->hűbérúrra jobbágytelek->földesúrra adománybirtok->királyra/földesúrra városi birtok->városra -jogalapja: "főtulajdonon", uralkodói jogokon, "közösségi tlajdonon" alapulhatott -a háramlás "kedvezményezettje" lehetett céh, egyetem, egyház, kórház, fogház is -volt,mikor megoszlott az uratlanná vált jószág -a bona vacantia az elbirtoklási idő elteltével állt be: ingók: 1 év és 1 nap ingatlanok: 31 év és 1 nap -a polgári korban az államnak utolsó örökösként való belépése váltotta fel
3.A hagyaték. -elhunyt örökhagyó vagyoni jogainak és kötelezettségeinek foglalata, amely nem szűnik meg halálával, hanem örököseire átszáll -latinul:hereditas, Szász Tükörben:erbe -vonatkoztatható a hagyatékra és annak biz. tárgyaira (ősi javak) -hagyaték legfontosabb része az ingatlan,de beletartoznak a hagyatéki terhek is -modern polgári felfogás szerint:pénzben kifejezendő értéket képviselő egységes vagyontömeg -középkori és kora újkori jogokban:különvagyonok összessége -a pénz,ha ősi vagyon eladásából származott,ingatlannak minősült -öröklési szempontból különleges helye volt a hadfelszerelésnek és a női különvagyonban szereplő Geradénak -ingatlanok felosztása: →hűbérbirtok (feudum, Lehngut) - allodium →öröklött jószág (Erbgut) - szerzett jószág (Kaufgut) →törzsbirtok →családi hitbizomány →jobbágybirtok →bona materna - bona paterna -19. századtól beszélhetünk általánosított öröklésről egyneműsített vagyontömegben (Generalsukzession), de itt sem minidg,hisz léteztek "feusális" eredetű különvagyonok -modern polgári felfogás szerint közjogok, személyi és családi jogok nem örökölhetők, vagyoni jogok ált. igen,kiv. ha egyedi eredetűek -az öröklésre való jogosultság is örökölhető -a possessio önmagában való öröklése jogrendszerenként változó -német jogi felfogás: birtoklás (Gewere) örökség tárgyával együtt átruházódik az örökösre (hatósági beiktatás!) -más jogokban elfogadó nyilatkozattal száll át az örökség az örökösre,itt a hagyaték és ennek tényleges jogi átszállása közt függő állapot keletkezik,ilyenkor az örökség nyugszik (hereditas iacens) /volt egy idő,amikor önállósították az ilyen örökséget: hereditas personae vice fungitur->az OPTK fikcióval úgy tekinti,mintha ezt még az örökhagyó birtokolná,így nem tekinthető utatlannak/
4.A várományosokról. -a várományost vagyoni és egyéb jogok nem illetik meg -a "feudális" korokban ez nem így volt az örökjószágok (Erbgut) tekintetében -a várományok beleegyezésére volt szükség az örökjószág elidegenítéséhez,megterheléséhez -ha az örökös még kiskorú volt,nagykorúsága után 1 év 1 napon belül visszavonhatta nyilatkozatát -a meg nem kérdezett várományos az eladott ősi jószágot 1 éven és 1 napon belül visszavehette, zálogból kiválthatta -a 13. sz-tól az eladó felkínálta neki vételre vagy zálogba, s ha nem fogadta el, saját költségére sem vehette vissza és nem válthatta ki a zálogból a lejárat előtt |